2012. június 26., kedd

1. hét 2. nap - A türelem olykor tényleg RÓZSÁT terem


Tortuga kikötőjét ismét a nap ragyogta be fényével, s az első kakasszó után az ifjoncok is megjelentek már a kikötőváros utcáin és terein.
A kiképzés folytatódott, mégpedig azzal, ami igazán fontos, főleg egy kalóznak: a türelem. Egy kalóznak várni kell türelmesen fönt az árbóc tetején, várni kell a sorára. …
A színdarabban megláthattuk, hogy az egyik kalóz, Teach kapitány egy magot adott Johnny kezébe, ami a türelmet szimbolizálta. Szegény Johhny nem értette, hogy ez a mag mire is való, de azt mondták neki a kapitányok, hogy idővel mindent megért majd.
Az első kiscsoportos beszélgetésen is a türelem volt a fő téma. Átbeszéltük a gyerekekkel, hogy ki mikor szokott türelmetlen lenni, miért fontos egyáltalán a türelem.
A nap további részében a toborzásra váró legénység rugalmasságát a TWISTER nevű játékban kamatoztathatta, vagy csak egyszerűen abban, hogy milyen ügyesen tudja rúgni a labdát. Persze szokásosan folyamatosan pörögtek a jól ismert (vagy éppen frissen megismert) bansok, táncok, játékok, társasok, csocsó, ping-pong, billiárd, forgó és ki tudja még mi minden!
Délután egy tánc-csoport bemutatójában gyönyörködhettek a kis kalózok, majd uzsonna után fény derült a mag titkára. Johnny megígérte a kalózoknak, hogy türelmesen várni fog és várni és várni amíg csak kell és csodák csodájára a magból egy csodaszép rózsa hajtott ki. – A türelem tényleg rózsát terem! –  Így értette meg Johhny, hogy a türelem mennyire fontos. Ha hirtelen akarunk megcsinálni mindent, hirtelen akarjunk végezni a dolgunkkal és inkább játszani akarnánk menni, kimaradhatunk az igazi jóból, a csodából, ami igaz, nem egyik pillanatról a másikra történik, de az idő, amit rá szánunk egyszer csak olyan dologgá válik, amit álmainkban sem hittünk volna.
Sajnos ez a nap is véget ért, a tábori bansukkal búcsúztattuk el a kis fiatalokat.
Príbeli Dorina
szalézi animátor



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése