2012. június 29., péntek

1. hét 5. nap - A kiképzés vége


Elérkezett az első hét, azaz a kiképzés utolsó napja. Ez azt jelenti, hogy a matrózok felléphetnek a hajóra és elindulnak a Fiatalok-szigetére, hogy megtalálják az elveszett kincset. Hosszú és veszélyes út vár rájuk, úgyhogy felköthetik a felkötni valót az ifjoncok, mert nem lesz egyszerű mulatság megtalálni a kincset.
Természetesen a kiképzés folyatódik, a jó kalóz egész életében tanul és képzi magát. Mai napi kiképzésünk az áldozatkészségre épült. A kikötővárost kirabolták az ismeretlen behatolók és teljesen kirámolták az élelmiszer raktárt. Drake kapitány kihirdette, hogy 2 bátor jelentkezőre lenne szüksége, akik útnak erednek és visszaszerzik az élelmiszert a nép számára. Henry először nem akarta elvállalni, de Johhny rábeszélte őt, és elmondta, hogy nagyon jó dolog valami olyan dolgot tenni valamiért, ami első hallásra rossz is, mert később saját magunknak  jó lesz.
Ez volt a gyerekeknek is a feladata mára: lemondani valamiről, valamiért, ami jó.
A színdarab után kezdetét vette a felejthetetlen kalóz-akadályverseny. Ez a verseny az első hetes kiképzés csúcspontja volt. Bebizonyíthatták a kiskalózok, hogy igenis alkalmasak az útra, ugyanis többek között volt pallón egyensúlyozás, összekevert lötty ivás Freddy Fogadójában, az ügyességüket is próbára tehették pingpong labda egyensúlyozásában és Johhnynál a kalózpercekben is próbára bírhatták magukat.
Az akadályverseny és a finom ebéd után vizes-lufi-röpi bajnokságot hirdettünk az összes csoportnak, amire lelkesen jelentkeztek és még lelkesebben játszottak. Hatalmas bombák röpködtek, és még nagyobbakat loccsantak a földön, ha nem sikerült elkapni. Ezt a játékot kivétel nélkül mindenki élvezte. Természetesen az elmaradhatatlan foci bajnokság is ilyenkor fejeződött be. Kint az udvaron folyamatosan mentek a bansok és a közösségi játékok, megtöltötték az ördögbotosok és a hullahopp karikások az egész viacolort.  A pályán kívül az oratóriumban bent társasozhattak, csocsózhattak, beszélgethettek. Ez évi tábori újdonságunk az 1Perc&Nyersz játékok továbbra is hatalmas sikert aratnak a táborozók között. Volt csoport, melynek minden tagja tudott ma pontot szerezni csapatának!
A nap végén Henry és Johhny visszatértek a veszélyes útról és nem csak élelmiszerrel, hanem egy érdekes hírrel is. Egy idős bácsival találkoztak, aki pár – valószínűleg – térkép darabot adott át a két zöldfülűnek. Ők hazahozták nekünk, de egyelőre nem sok mindent tudtunk kezdeni a darabokkal. Ez majd a következő hét nagy feladata lesz! A pontverseny állását a csatolt képeken lehet megnézni, de ez még a két hét során nagyon sokszor változhat, végleges eredmény szokásos módon a gálaesten lesz!
A zárszó után animátor - szülő – segítő - táborozó focibajnokságok mentek folyamatosan. Fiatalok és szülők egészen este 8 óráig voltak az oratóriumunkban.
                                                                                                                                                        
A kiképzés véget ért, a legénység alkalmas a nagy útra, de természetesen még nagyon sok mindent kell megtanulnunk! Várunk Titeket a következő héten is! Meg kell találnunk a térkép darabjait! A kaland hétfőtől folytatódik!
Príbeli Dorina
szalézi animátor

Látogass el Youtube csatornánkra is!

Bans a Nyári Oratóriumban (Szerda)

2012. június 28., csütörtök

1, hét 4. nap - Jó-idő-utazás


Esős napra ébredt Tortuga város legénysége, de az eső a jó hangulatot nem tudta letörni!
Mai napi kiképzési témánk az udvariasság volt. Johhny rossz – és jó példáinak hála megtanultuk mi is, hogy mit jelent udvariasnak lenni. A reggeli köszöntő és a színdarab után csoportpercek következett, ahol a nap témájáról beszélgettünk, átrágtuk és megcsócsáltuk, hogy mit is jelent tééényleeeg udvariasnak lenni. Ezután a kiscsoportosok elindultak a vonatállomásra esőkabátokkal, esernyőkkel és mindenféle hadifelszerelésekkel felszerelve, hogy egy csepp eső se kerüljön rájuk, ha már így eleredt az eső.
A lelkes gyerekeknek, és az énekeknek, hála sikerült elűznünk még a balassagyarmati vonatállomáson a gonosz esőfelhőket, és ránk sütött a nap. A vagonokban fergeteges hangulatok uralkodtak. Volt aki vagánynak képzelte magát és fekvőtámaszozni próbált, volt aki 4 napszemüveget tett fel egyszerre ugyanis annyira sütött a nap, hogy a szemét muszáj volt védenie, különben kivakult volna. Az ifjoncok is nagyon lelkesek és udvariasak voltak, ugyanis mindenkit körbekínáltak azzal, amit hoztak. A mai nap talán legkedveltebb játékai közé tartozott a „TESSÉK! – MIEZ? – FŰ! – FŰ? – FŰ. –köszi „ nevű kreatív játék.
Ipolytarnócra megérkezve a nagyok indultak először felkutatni az őslábnyomokat és vulkáni kőzeteket, majd a közepesek és a kicsik. A helyszínre érve elsősorban a kicsiket hozta lázba a játszótér, ezért azonnal le is támadták és nyomban birtokba vették a csúszdát, a hintákat, és mindent, amit láttak. Miután jól kifutkározták magukat következett a nyugisabb rész, a túra. Húszmillió évvel ezelőtti időbe utazhattak vissza a kiskalózok, ahol cápafogakat, megkövesedett fákat, ősi lábnyomokat láthattak. Mindezt 3D-s valamint akár 4D-s mozival szemléltetve élvezhettük! Mindeközben mintegy 120 táborozó kipróbálta a falomb sétányt is, ahol fáról fára átverekedve magukat mutathatták bátorságukat a kalózok!
A nap végén jégkrémekkel jutalmaztuk meg a legénységünket, hiszen olyan udvariasak, türelmesek és egymásra odafigyelősek voltak. A vagonokban ismét az őrült hangulat uralkodott el, de azért látszott már mindenkin, hogy kicsit elfáradtak. Nem is csoda, hiszen elég hosszú napunk volt.
 A nap is kisütött, a gyerekek is vidámak voltak. Nem is kell ennél több! J

Príbeli Dorina
szalézi animátor
  

1. hét 3. nap - „Figyelj! Hova? RÁja!”



JAAÓÓÓHAÓÓ REGGELT! Szólalt meg ismét a 3 kalóz kora reggel, hogy a még fel nem ébredt leendő legénységet felkeltse „téli álmából”.


„Figyelj! Hova? RÁja!” – Ez volt a szerdai napunk témája. Szegény Johhnyval senki nem törődött, senki nem figyelt rá, ellöktél, felhúzták az árbócra, felmosták, átmosták, megmosták, szétmosták, dobálták, taszigálták… Nagyon fontos dolog egy kalóz életében az odafigyelés. Nem csak úgy odafigyelés, hogy percekig, akár órákig nézem őt, hanem úgy is odafigyelés, hogy foglalkozom vele. Ezt tanították meg a kapitányok Johhnyn keresztül a kiskalózoknak.
Ezen a héten, szerdán tartottuk meg a szentmisét, előtte azonban elkészült az első hetes csoportkép, ahol az összes leendő kalóz széles vigyorral, boldogan mosolyog bele a kamerába.  A Balassagyarmati Don Bosco Templomban ennyi fiatal még nem volt. Az összes sorokat megtöltötték a zsibongó gyermektömegek, és nagy izgalommal és türelemmel várták a mise kezdetét. 150 vékony kis szalmaszálhang visszhangzott a templomunkban a gyerekeknek köszönhetően.
A mise és az ebéd után befejeződtek a foci és Twister bajnokságok, kint a pályán a lelkes animátorok, kisanimátorok és segítők lelkesen buzdították a matrózokat bansolni és játszani, az emeleten pedig – szokásosan – már majdhogynem vérre menő csocsó és pingpong-játszmák zajlottak.
A nap végén meghallgattunk pár történetet, hogy a legénység közül ki, hogyan figyelt oda a másikra, mit tett érte, miben segített neki. A bátor jelentkezőket egy kis csokival jutalmaztuk.
Aznap még a nap is nekünk sütött! Egy remek napot hagyhattunk magunk után!
Príbeli Dorina
szalézi animátor



2012. június 26., kedd

1. hét 2. nap - A türelem olykor tényleg RÓZSÁT terem


Tortuga kikötőjét ismét a nap ragyogta be fényével, s az első kakasszó után az ifjoncok is megjelentek már a kikötőváros utcáin és terein.
A kiképzés folytatódott, mégpedig azzal, ami igazán fontos, főleg egy kalóznak: a türelem. Egy kalóznak várni kell türelmesen fönt az árbóc tetején, várni kell a sorára. …
A színdarabban megláthattuk, hogy az egyik kalóz, Teach kapitány egy magot adott Johnny kezébe, ami a türelmet szimbolizálta. Szegény Johhny nem értette, hogy ez a mag mire is való, de azt mondták neki a kapitányok, hogy idővel mindent megért majd.
Az első kiscsoportos beszélgetésen is a türelem volt a fő téma. Átbeszéltük a gyerekekkel, hogy ki mikor szokott türelmetlen lenni, miért fontos egyáltalán a türelem.
A nap további részében a toborzásra váró legénység rugalmasságát a TWISTER nevű játékban kamatoztathatta, vagy csak egyszerűen abban, hogy milyen ügyesen tudja rúgni a labdát. Persze szokásosan folyamatosan pörögtek a jól ismert (vagy éppen frissen megismert) bansok, táncok, játékok, társasok, csocsó, ping-pong, billiárd, forgó és ki tudja még mi minden!
Délután egy tánc-csoport bemutatójában gyönyörködhettek a kis kalózok, majd uzsonna után fény derült a mag titkára. Johnny megígérte a kalózoknak, hogy türelmesen várni fog és várni és várni amíg csak kell és csodák csodájára a magból egy csodaszép rózsa hajtott ki. – A türelem tényleg rózsát terem! –  Így értette meg Johhny, hogy a türelem mennyire fontos. Ha hirtelen akarunk megcsinálni mindent, hirtelen akarjunk végezni a dolgunkkal és inkább játszani akarnánk menni, kimaradhatunk az igazi jóból, a csodából, ami igaz, nem egyik pillanatról a másikra történik, de az idő, amit rá szánunk egyszer csak olyan dologgá válik, amit álmainkban sem hittünk volna.
Sajnos ez a nap is véget ért, a tábori bansukkal búcsúztattuk el a kis fiatalokat.
Príbeli Dorina
szalézi animátor



1. hét 1. nap - Érkezés Tortugára


2012. június 25-én 150 kis kalóz érkezett Tortuga kikötővárosába, a legnagyobb kalóz városba. Az ifjoncok betérhettek Flúgos Freddy Fogadójába, trükkös játékokkal játszhattak a Kalózpercekben Rafinált Rudival és Johhnyval, és megismerkedhettek Bütyök Bill-lel és Pöcök Peath-tel. Miközben a kis matrózok ismerkedtek a kikötővárossal, még nem is sejthették, hogy mi vár rájuk.
Napkelet felől pirkadatkor a horizonton felbukkant 3 különböző városból, 3 hajó, s azon 3 kapitánnyal.
Sir Francis Drake Kapitány San Pedro városából, A felkelő nap fedélzetére toborozott, William Kidd Kapitány Port Royal-ból A tenger királynőjére és Edward Teach Kapitány Puerto Caballo-ból az Arany tehén nevű hajójával.
A 3 kapitány azért jött Tortugára, hogy kalóz-szemlét tartson, ugyanis egy hosszú és veszélyes útra vállalkoztak. Meg akarták szerezni Tesoro de la Juventud-ot, azaz a Fiatalok kincsét ami a Fiatalok-szigetén van elásva valahol. Sajnos ezt még ők sem tudják pontosan, hogy hol, ezért úgy gondolták, hogy legénységet toboroznak a hajójukra. A kalóz-szemlén a kapitányok végig mérték a matrózokat, hogy alkalmasak-e az útra, megvan-e minden foguk, körmük elég piszkos-e, jó-e a hallásuk, meg tudják-e nyalni a könyöküket és miegymás. A szemle után kezdetét vette a kiképzés. Az első nap első fontos megmérettetése az volt, hogy az újoncok tudnak-e csapatban együtt dolgozni.
A legkisebbek egy mini-sorversenyen vehettek részt, ahol a célzó képességüket fejleszthették mesteri fokozatra. A közepesek pókfoci-bajnokságon tanulhatták meg, hogy mit is jelent a csapatszellem és az összjáték. A legnagyobbak pedig ping-pongban mutathatták meg, hogy ki a legfürgébb kezű a Karib-tengeren, s szerte a világon.
A nap végén, táborvezetőnk, Claudius mondta a búcsúbeszédet, majd énekkel és egy rövidke színdarabbal búcsúztattuk el tartalmas napunkat.


Príbeli Dorina
szalézi animátor